05 - Poétai rugam

Horkol a kutya a fotel
mellett, hol én ülök.
Házunk nem hotel,
kezemben toll, nem csülök,
De jól csücsülök.

04 - Glettputz

Hovatovább hatodik éve lakom a lakásomban, melyet alapvetően szeretek, bár régi, meg összegányolt épület lévén elég sok baj van vele. Vizesedik alulról, felül néha beázik. A tetőre költeni kéne sokat, de én már nem akarok. Így elhatároztam, hogy megválok tőle.
Most a szépítgetési fázis van, glettelek, festek, ahol kell vakolok is.

Éveken keresztül ezt csináltam. Gletteltem, festettem, ahol kellett vakoltam is. Sőt falaztam, hideg-, meg melegburkoltam, fugáztam, villanyt szereltem, betonoztam. Magyarán spóroltam. Vagy a fene tudja, mert közben meg másra nem volt idő.

A nyomor, meg az elkeseredettség egy normális emberből azt préseli ki, hogy előre menekül, hogy csinál akármit, valamit. Változtat a körülötte lévő világon, hogy jobb legyen, hogy jobban éljen benne, hogy a szűk kis életcsövön olajozottabban préselődjön, csusszanjon tovább. Én is ezt tettem, igazából nem voltam, voltunk olyan helyzetben, hogy építkezhessünk, csak az igény volt, meg az álmodozás, így csináltam magam. És bár sok év elment így, sok félkész dolog között éltünk, ami lelombozó egy idő után (és persze motivál a befejezésre), de sokat tanultam is belőle.

Például azt, hogy hogyan kell glettelni:
Elmégy a multiba azzal a céllal, hogy megveszed az előre kikevert masszát, gondolván, hogy majd elég lesz egy 5 kilós zsákkal. Mikor látod a polcon, rájössz, hogy kevés, de persze a pénzed is kevés, így megveszed az olcsóbb poralapút, amit majd te keversz össze vízzel.

Vödör keresés, pucolás. Víz, bele a por, keverőszár a gépbe, trutyizás. Megállapítod, hogy még nem felejtettél el glettelni, mert most is jól megy. A kikevert adag pont elfogy, mire menned kell koncerthelyszíneket meózni a karácsonyi Golestan koncerthez.
Másnap újabb adag kever a második réteghez. Na, de a maradék porhoz túl sok vizet adsz, így híg marad. Fejvakarás, kamrában régi glett megtalál, aljas módon azzal "feljavít", amitől jó lesz az állag, de hamar megköt. A felét kidobod, mert már kenhetetlenül kemény. Ha megint lesz pénzed, akkor majd elmégy a multiba még egy zsákért.

Szóval így megy ez.

03 - Pötty főz

Készül az ebéd! Párocskám keze alól jó kis illatok terpeszkednek szét a lakásban.

Na de nem is ez a lényeg, hanem a tegnapi koncert, amit adtunk a Trio A-val, meg az utána következő örömzene egy másik helyen, meg a ma reggeli próba egy harmadik zenekarral. Ez a három megmozdulás egész kereken leírja a jelenlegi zenészi profilomat, főleg, hogy szembeállítja a múltammal. Van viszonyítási alap.
Szóval volt egy koncert. Klasszikus füstös jazz-kocsma hangulat, nagy érzelmek, indulatok, nagy muzsikálás. Szólók után tapsok, számok után izzadságtörölgetés. Ez lennék én most, már ami a nagy önmegvalósítást illeti.
Aztán volt utána egy kis nosztalgia. Régi zenésztárs szólt, hogy menjek majd, mert majd eljátszunk pár diszkóslágert buliból a régi kollégákkal. Így is lett. És nem esett jól. Nem csak azért, mert az amúgy a bulit játszó zenekar basszerosa ötször jobb volt nálam, hanem egyszerűen kinőttem ezt a miliőt. Továbbléptem a halkabb és az érdekesebb felé.
Aztán meg ma reggel ez a próba. Hangszerbemutatót csinálunk egy zeneiskolának. Na, ez a másik jelenlegi oldalam, a megélhetési. Ezt talán nem kell ecsetelnem.

A cél: az önmegvalósítás és a pénzkereset összehaverkodtatása egymással. Na nem úgy, hogy a pénzkereset legyen az önmegvalósításom. Akkor csináltatnék egy olyan bőgőt, aminek az F-luka dollárjel formájú. Hehe, nem is rossz ötlet!

Az ebéd nagyon finomnak ígérkezik!

Tejszínes gombaleves mindenféle jóval:

Kis olivaolajon sonkakockát (lehetőleg házi félét) rottyantani. Rá a hagyma (vörös és egy fej), fokhagyma, gomba, dinszt. Tárkony, kakukkfű, rozmaring (a kertből), só (sonka miatt kevés), bors. Kb. 3 dl vízzel felhúz, majd tejszín belerak, összeforral.
Krumpligombóc készítésének vágyával túl híg tészta keverése, majd végül galuska szaggatása a rottyanó lébe.

Utána szezámmagos rántott csirkemell kicsit elszerecsendiózott krumplipürével, vegyes salival. Hason hintázás.

02

Ezt a blogot eredetileg "csak" annak a szent célnak szántam, hogy közzétegyem az én kis szakdolgozatomat, amit még 2007-ben írtam annak érdekében, hogy megkapjam a diplomám. Amit azóta egyszer sem használtam.

Hogy lett ez a szakdoli? Lett, nem tudom. Nem akartam semmi konvencionálisat írni. Mindig vonzott a dolgok kreatív módon való megoldása, ami persze sokszor a nagyot fingás akarása közbeni bekakkantással végződött. Ihlet, meg normális ötlet nélkül nem lehet jót alkotni. Most is kicsit így érzem magam, de hátha mégis az írás közben megjön a lendület is. Most még nincs.
Szóval a szakdolgozat. Tanárom a kezembe nyomta a Süskind kötetet, meg hogy látta már élőben is, a Darvas játszotta, zseniális volt. Elolvastam egy este alatt – nem egy hosszú mű – és meg is volt a fejemben a szakdoli, legalábbis egy kezdetleges, ködös elképzelés. Megvallom, hogy pár dolgot csak azért tettem bele, mert ez egy szakdolgozat, de így lett kerek.

Azt hiszem most rájöttem, hogy miért ez a nagy írási kényszer! Ok, egy dolog biztosan hajt, mégpedig az a gyarló késztetés, ami abból ered, hogy megnéztem a blog statisztikáját, ami alapján talán megéri írni bele. De nem ez a lényeg. Hanem, hogy ma lepucoltam a bőgőmet. Ezer éve nem tettem ilyet, szégyenlem is, ígérem, hogy mostantól rendszeresen ledzsuvázom! Szóval most a jó öreg világot megjárt húrjaim kicsit fényesebben szólnak, és a fogólapon sincs az a gusztustalan gyanta, meg kézzsír réteg. Csilli-villi! És valahogy ez kihat a pici kis lelkemre is, ami szintén űrítkezni kíván.

De ez csak a kezdeti fázis, hagyom, hadd ülepedjen ami ki akar jönni. Addig is itt a szakszerű húrmosás mikéntje:

Előljáróban annyit, hogy ha igazán friss hangot akarunk a leöregedett húrral megáldott hangszerünkből előcsalni, akkor kell venni új húrt. Nincs rá pénz. Ok. Akkor mossuk. Főleg, ha a megelőzésnek szánt mindenkori játék utáni áttörölgetést is hanyagoljuk, mint én sokszor.
Szépen lefektetjük a hangszert az asztalra, persze valami rongyot rakjunk alá, úgy kényelmesebb neki. Az egyik húrt leeresztjük egy hanggal, mondjuk a G-t F-re. Így kicsit lazább lesz, könnyebben alá tudunk nyúlni. Egy tiszta, száraz pamutrongyot átnedvesítünk kicsit ásványi olajjal, de a vazelin is jó. Én mezei szerszámolajat használok. Ezzel az olajos ronggyal jól átdörzsöljük a húrt. Mondanom sem kell, hogy gusztustalan fekete mocsok ragad a rongyra, érdemes sűrűn forgatni. Ha megvagyunk a G-húrral, akkor visszahúzzuk, majd a D-húrt engedjük le és suvickolunk tovább. Ha megvagyunk az összes húrral, akkor jöhet az alkohol! Tiszta ruha ismét, rálotty az alkoholt (lehet kapni gyógyszertárban 70%-t) aztán azzal dörgölünk. Leoldja az olajat, a maradék zsírt, gyantát, mocskot, tisztítja a fogólapot. Persze utána jó olajszagú lesz a nyak, de idővel kipárologja magát.

Na, csak megjött a lendület! Így ennek fényében folyt. köv.!